Wenamon beszélgető rovat / dr. Kustár Ágnesssel: Hortesznaht arcrekonstrukciója,

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, Július 29

Fáraók földjén

Wenamon beszélgető rovat / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2011 július 29.
 
A műsor témája
Vendégünk: dr. Kustár Ágnes antropológus (Magyar Természettudományi Múzeum) mesél az arcrekonstrukciók készítéséről, történetéről, és hogyan készítette el ezt az arcrekonstrukciót
Kérdés: Mióta élnek arabok Egyiptomban?
 
Röviden az elhangzottakból
A Szépművészeti Múzeum „Múmiák testközelben” című kiállításon egy arcrekonstrukció is látható, mely Hortesznaht beburkolt múmiájának a fejét rekonstruálta. A munka egy különleges eljárással, a CT vizsgálatok segítségével leképezett virtuális koponya alapján történt. A felvett képeket rapid prototyping eljárással 3dimenziós nyomtatón műanyagból „kinyomtatták”, és erre épült fel szobrászi módszerrel az itt bemutatott fej.
 
Ez azt jelenti, hogy a koponyára először visszaépítik az arc lágy részeit, tehát az izmokat, kötőszövetet, zsírszövetet, bőrszövetet, porcszövetet, kötőszövetet, zsírszövetet. Ezek a talajban lebomlanak, vagy a mumifikálás során kiszáradnak. Ezeket tövisek segítségével jelzik először a koponya adott pontjain, majd a jelzések alapján felépítik a lágy részeket. Ezek egy átlagos méretet adnak meg. Az egyéni jelleget a formák karakterének a kialakítása adja meg. Életszerűvé a szobrászi készségekkel történő felépítés teszi.
 
A tudományos módszer a 18. században, német anatómusok alapozták meg bonctani megfigyelésekkel és lágyszövet vastagsági mérésekkel, leírták azokat az összefüggések, amelyeket a csontok alakja, az arcformák és az arcrészek alakulásai között megfigyeltek. Ennek alapján Wilhelm His bázeli orvostanár rekonstruálta Johann Sebastian Bach arcrekonstrukcióját, melyet aztán a festményekkel összehasonlítottak. A 1900-as évektől különböző radiológiai módszerek felhasználásával élő emberekről is gyűjtöttek adatokat, az utóbbi két évtizedben pedig a mágneses magrezonancia vizsgálat (MRI) és komputer tomográfia (CT) segítségével is felvesznek adatokat. A 100ezernél is több adat táblázatai
 
A másik lényeges szempont az alaki sajátosságok mérése modern morfonometriai eszközökkel. Ilyen kutatás folyik jelenleg is a Természettudományi Múzeumban. Hortesznaht esetében törékeny alkata, fiatal kora, és nő léte is leolvasható például az arcról. Alapvetően gracilis mediterrán típusú nő volt, akinek egyéni jellegzetessége a felső állcsont fogmedri nyúlványának előreállása. Ez meghatározó volt a száj kialakításában, ahol a fogak állandóan láthatóak voltak. Egy másik jellegzetessége a közepesen kiugró, enyhén ívelt orrhát.
 
A szemeket üvegszem protézissel pótolták, a szemüreg által meghatározott méretben. Karakterét a szemrés iránya alapján lehet meghatározni. Színét a bőr-, haj- és szemszín együttes megjelenése alapján lehet közelítőleg meghatározni. Hortesznaht egy közepesen sötét színkomplexiójú népességez áll közel, ennek alapján készült a rekonstrukció bőr és szemszíne. Az ahmimi hölgynek a hajviselete és szemhéja nélkül készült el a feje, mivel ezek a rendelkezésünkre álló adatok alapján csak hipotetikusan formázhatók meg. A kiállításon pedig csak a lehető legpontosabb, tudományos alátámasztott tényeket kívánták bemutatni.
 
Arabok Egyiptomban
Egyiptomot Kr.u. 641ben hódította meg Amr Ibn al-Asz, aki Omar kalifa vezíre volt. Arab emberekről, bár elszórtan, de egy évezrednél régebben is tudunk Egyiptomból. A legkorábbi egyiptomi kapcsolat egy asszír forrásokban említett arab törzsfő (nasiku) említése a kereskedelmi központként működő El-Aris területéről, Kr.e. 730 körüli időből. Diodórosz és Plutarchos Tefnaht fáraóval kapcsolatban írja, hogy amikor a Sínai félszigeten átkelt, harcolt velük, és megtanulta becsülni az egyszerű életet.
 
Korban a következő említés a feltehetően 525-ben alapított Tjeku vagy Per-Atum (Patumosz vagy Heroonpolisz, bibliai Szukkot), a mai Tell el-Maskhuta városából származik, ahol jelentősebb arab lakosság lehetett, hiszen templomot is emeltek Han’ilat istennőnek, aki a Koránban a „megvilágosodás” előtti időszakban, Allat formában szerepel. Ez az első perzsa uralom kezdete Egyiptomban, mely Hérodotosz (III.88) szerint úgy vált lehetővé, hogy Kambüszészt átengedték területükön az arab törzsek, akik egyébként vendégbaráti viszonyban álltak vele.
 
A Ptolemaiosz korban a Ma’in vidékén élők kerültek szorosabb kapcsolatba Egyiptommal, ahol az arábiai tömjén és mirha kereskedelem központja volt. Hozzájuk köthető egy Szakkarában előkerült fakoporsó is, melyen saját, ódélarab feliraton olvasható Zayd’il felirata. Mint az egyiptomi templom beszállítója Apisz-Ozirisz védelme alá helyezte múmiáját.
 
Arab „turisták” is jártak errefelé: IV. Ramszesz sírjában graffitin örökítette meg magát Olümpiosz Arabsz. Végül a mumifikálás szempontjából is számításba lehet venni az arab területeket, ugyanis a holttengeri aszfalt a Ptolemaiosz korban nabateus monopólium volt. Ők pedig az észak-arab népek közé tartoznak. Székhelyük, Petra fűszerek miatt is fontos volt, ugyanis itt ért véget a tömjén-út.
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Annamária
Technikai munkatárs: