Strauss: A cigánybáró / Erkel Színház

Strauss: A cigánybáró 2018-as évadnyitó előadása az Erkel Színházban
 
Az Erkel Színház a 2018-as nyitóelőadásként Johann Strauss, Cigánybáró című operettjét mutatta be, Szinetár Miklós rendezésében. Az operett alapjául Jókai Mór: A cigánybáró elbeszélése szolgált, amelyből a szövegkönyvet Schnitzer Ignaz írta.
 
Strauss Barinkay Sándor alakjában a szabadságharc után hazatérő nemes alakját jeleníti meg, akinek idő közben elveszett a birtoka. Ezt aztán visszakapja Barinkay, ám a kastályát Zsupán foglalta el, aki a császári udvar sertésbeszállítója, így ez nem jut vissza hozzá. Zsupán karikírozott figurájában a kor másik jellegzetes figurája, a császárhű harácsoló alak jelenik meg.
 
A díszlet Horesnyi Balázs munkája. A Jókai regények romantikus világának stílusát tükrözik a Barinkay-kastély külső és belső terei, a toborzásnál és katonai jeleneteknél látható lovas körhinta. A darab jelmezei, amelyeket Pilényi Márta tervezett korhűek –- a Rákóczi szabadságharc utáni Temesközi viseletnek felelnek meg. Szinetár Miklós nyilatkozata szerint, Jókai Mór határozottan kiállt a Monarchia sokarcúsága mellett, és ezt követte Srauss is, amikor Rákóczi indulót és magyaros toborzót komponált a darabba. Így a rendezői koncepció a Duna-menti népek különbözőségét, de mégis egységes voltát akarta visszaadni. A Mária Terézia betétben Jókai a kiegyezés utáni reálpolitikát tükrözi az úgynevezett életünket és vérünket Mária Teréziáért motívummal, az ún. Kuruc-labanc összefogással. Az 1700-as évek közepére íródott darabot a kiegyezéskori reálpolitika átvetítése kíséri végig.
 
A darab harmadik felvonásában az Arzéna által énekelt Strauss Frülingsstimmenjét követően a Kék Duna keringő is felcsendül. A Duna Művészegyüttes táncbetétje a Monarchia népeinek táncait vonultatja fel a népek különbözőségét, de mégis egységes voltát hangsúlyozva, a rendezői felfogás értelmében. Strauss „Éljen a magyar” gyorspolkájával zárul a darab.
 
A Magyar Egyiptomi Baráti Társaság tagjainak és minden egyéb érdeklődőnek ajánlom ezt a kiváló művet, és az Erkel Színház további darabjainak a megtekintését.
 
Franciscy Melinda