Thotmesz művészeti műhely: Uszerkaf piramis-együttese

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2014, Január 10
Thotmesz Művészeti Műhely / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2014. január 10.
 
 
A műsor témája
Mai téma: Szakkara, Uszerkaf fáraó piramisa
 
userkaf_piramis_bejarat.jpgUszerkaf piramisa - bejárat (forrás)
userkaf_piramistemplom-kispiramis.jpga kultuszpiramis és halotti templom maradványai (forrás)
 
userkaf_piramis-egyuttes_alaprajz.jpg
Uszerkaf piramis-együttese, alaprajz (forrás)
 
  userkaf_templomidombormu.jpg
dombormű töredék a halotti templom faláról (forrás)
 
Uszerkaf Piramisa  
Halotti együttes neve: Wab swta helyek (leg)tisztá(bb)ja” / tiszták (Uszerkaf) helyei
Sz: 73,3 m, M: 49 m, oldalak dőlésszöge: 53o  
Helye: É-Szakkara  
 
A piramis-együttes Dzsószer fáraó halotti együttesének a köritőfala mellett, az ÉK-i sarokban épült, a 4. dinasztia folyamán kialakult épitészeti egységekkel, de azok szokatlan elhelyezésével – a Dzsószer kerület megoldását követve, a piramis bejárata az északi oldalra került, és a keleti fala mellett áldozóhelyet építettek: két pillér közé nagy méretű kvarcit álajtót helyeztek. Az áldozó helyet falak övezték, melyek dadoját áldozati jelenetek diszítették.
 
A halotti templom a piramist övező fal déli oldalára került, és a keletről érkező feljáróból, egy kétszer is derékszögben megtörö útvonalon keresztül lehetett megközelíteni. Ennek első fordulójából raktárak nyílnak, és az építmény tetejére lépcső vezetett. Utolsó, kiszélesedő bejárati csarnok része pillérekkel határolt udvarba vezet, melyben egykor a fáraó monumentális szobra állt – itt találta meg Ricke a kb. 5 méteres szoborhoz tartozó fejet. Az udvar két oldalán lehetett bemenni a 8 pilléres szentélybe, mely mögött – az egyébként a völgy-templomokban szokásos 5 szoborfülkét alakították ki.
 
A halotti templom túloldalán, körülkerített udvarban áll a kultuszpiramis. Ez a nagy piramissal azonos dőlésszöggel készült, és 20,2 m-es oldalaival feltehetően 15 m magas volt. Belső szerkezetét egyszerű T formában építették meg. Érdekes módon, a piramisegyüttes falán túl, de közvetlen mellette szintén állt egy piramis, mely valószinűleg a királynő számára készült, ugyanolyan szerkezettel. (Oldala 26,25 m, magassága 17 m volt.)
 
A nagy piramis valódi bejáratát ugyan Orazio Marucchi 1831-ben felfedezte, Perring mégis egy rablójáraton jutott be (1839). Ő az egyetlen, aki a belső szerkezetet megvizsgálta 1991-ig, amikor egy földrengés a bejáratot betemette. Még Dzsedkaré Iszeszi halotti együttesének hitte, és ezt az 1928-31-ig itt ásató Firth helyesbítette csak. Később Lauer (1948-55) és Ali el-Kholi (1970) végzett a piramis-körzetben kutatásokat.
 
A piramis bejárata az udvarról indul, és közvetlen a keleti irányban megépített raktárak előtt kőtömbbel zárták el a rablók elől – hiába, mivel Perring gyakorlatilag teljesen üresen találta. Az egyenesen haladó folyosó pontosan a piramis középtengelyében előkamrába torkollik, és ebből nyugat felé nyílik a halotti kamra, melynek túlsó oldalán megmaradt az egyszerű, díszítetlen szarkofág néhány töredéke.
 
A piramis építése a 4. dinasztia folyamán szokásos vízszintes falazással történt, körülötte ill. a halotti templomban a padlót bazalttal burkolták, a pilléreket pedig rózsaszín gránitból faragták. A templomfalakat finoman faragott domborművek díszítették, az együttes szerkezete a megszokott piramis-kerület, feljáró, völgy-templom szerkezetet követte, bár a völgy-templomot eddig még nem kutatták fel. 
 
 
 
Szerkesztő, műsorvezető:
dr. Győry Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza