Szinuhe irodalmi magazin: Óegyiptomi értekező irodalom 4: Ptahhotep intelmei, 1. rész

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2013, Április 26
Szinuhe irodalmi magazin / KONTAKT Rádió(87,6 MHz)
2013. április 26.
 
 
A műsor témája      
MEBT hírek: Mustafa Anwar előadása, szokások és hagyományok az arab üzleti életben   
Mai téma: Ptahhotep, Dzsószer, Imhotep, Kagemni, tanítás, öregség, „istenatya”, vezír, hagyományozódás, ima, kapcsolat az istenekkel, a fáraó közvetítői szerepe, a szív jelentősége, fogadás a fáraónál, krokodil hasonlat
 
 
Ptahhotep intelmei:
A mű névadóját, Ptahhotepet az 5. dinasztia korában élt Iszeszi fáraó korába keltezi. Számos tisztséget betöltött, köztük a legmagasabbat, a vezírséget is. Mellette volt a „Város elöljárója”, tehát a Székhely, vagyis Memphisz életét is meghatározó személyről van szó. Ennek köszönhető, hogy az uralkodót nem teljes titulatúráját megnevezve szólította meg, hanem „fejedelmének és urának” hívja, míg magát bak-szolgájának nevezi, aki megöregedett:  
 
Megjött az öregség, leszállt az aggkor,
Eljött a gyengeség, újra olyan az ember, mint a kisded,
aki bágyadtan nyugszik egész nap.
Rossz már a szem, süket a fül,
fogy az erő, mert elfáradt a szív,
hallgat a száj, nem beszél,
feledékeny az értelem, nem emlékszik a tegnapra.
Fájnak az ember csontjai időknek múltán.
Ami jó volt, rosszra fordul,
nem érzik már az íz sem.
Minden rossz, amit az öregség hoz az embernek,
eldugul az orr, nem tud lélegzetet venni,
Éppen olyan fájdalmas állni vagy ülni.“ (Wessetzky Vilmos (1909-1997) fordítása)
 
Ptahhotep intelmei teljes egészében megtalálható a párizsi Bibliotheque Nationale könyvtárban őrzött Prisse papiruszon, és nagy része két British Museumban őrzött papiruszon is olvasható, ill. a Carnarvon táblán. Összehasonlítva őket, jelentős különbség fedezhető fel a szövegek között, ami az intelem népszerűségéről tanúskodik, hiszen a sok másolás eredményezte a többfajta szöveghagyományozást.
 
Szerkezetét tekintve Ptahhotep munkája kerettörténetbe foglalt bölcs mondások sokasága, melyet a fáraónak címez. Bevezetőjében megadja a mű keletkezésének az indoklását: elérte az idős kort, és őseitől kapott ismereteit saját tapasztalataival kiegészítve tovább szeretné adni, hogy az ország virágozzon és a „két part neked szolgáljon”, mint írja. Az átadott ismereteket bölcsességek formájába önti, és ezek, mint a szentenciák általában, örök emberi értékeket, ill. a korabeli normaszerinti kívánalmakat közvetítenek. Példaként állítja az igazságosságot, önmérsékletet és az emberek kölcsönös megbecsülését, persze mindenkit rangjának megfelelően. A korszak aktuális felfogásának megfelelő további irányelveket is megfogalmaz.
 
Az intelmen végig kísérhető az a felfogás, hogy az emberi tudást mások meghallgatásával lehet elsajátítani, ám ez sohasem teljes. Csak az istenek világának a tudása végtelen, ezért fontos őket mindig tiszteletben tartani, és akaratukat teljesíteni. Ez pedig a maat, vagyis az „igazság, harmónia, rend” fogalmában összegezhető. Legfőbb feladat tehát ennek követése. Bölcs mondásai ennek különböző aspektusait fogalmazzák meg általánosságban, vagy konkrétan megfogható esetekben.
 
 
Irodalomtörténeti kitekintés:
Ptahhotep intelmeit éppúgy a mdt nfrt "szép beszéd " formájában készítette el, mint Khakheperreszeneb a maga panaszát, vagy Noferti próféciáját. Ezúttal is válogatásról van szó, amit a Tsj / „összekötni” igéből képzett Tsw, „ami össze van kötvefejez ki, vagyis egy egybe szerkesztett válogatás. Ezt helyezi kerettörténetbe. Azon ritka esetek egyikéről van tehát szó, amikor a műfajt a munka tulajdonképpeni címében megadták. 
 
Az újbirodalmi töredék azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy ez is költemény volt. Az egyes sorokat a sorzáró piros ponttal jelölték, és ezek elhelyezése a szerelmes verseknél is megfigyelhető rendszerben történt. A verses forma az orális kultúra továbbélését jelzi. Számos megfigyelés és kutatás bizonyítja, hogy az írást megelőző korszakban az emlékezet fenntartását a vers ritmusa, jellegzetes szerkezete segíti.
 
A költemény egyes egységei változó hosszúságú tartalmi egységekbe oszthatók. Az első egység az előzmények összefoglalására szolgál, és az istenként megnevezett uralkodó bíztató szavaival ér véget, melyből kiderül, hogy bölcsességgel senki sem születik, mások meghallgatásával lehet elsajátítani. A korszak általános nézetének megfelelően úgy fogalmaz a szöveg, hogy azzal válik bölccsé az ember, ha a szívbe "belép a múlt beszédének (mdt Xr HAt) a meghallgatása" (aq sDm). Ez a kijelentés egyúttal az is érthetővé teszi, miért vált a legkorábbi írott irodalmi műfajjá az ókori Egyiptomban a bölcselet, melynek formája az intelem lett.
 
 
 
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza