Wenamon beszélgető rovat: Beszélgetés egy kártyajátékról

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2012, Május 11

Fáraók földjén

Wenamon beszélgető rovat / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2012. május 11.
 
A műsor témája
- Társasági hírek: Hétfőhöz egy hétre tartjuk következő ülésünket, melyen Gátiné Csilléry Klára a nílusi hajóutat mutatja be.
- Mai téma: ókori egyiptomi témájú kártyajáték, és táborok – vendégünk Kiss Enikő egyiptológus és Csanádi József játékkészítő grafikus
 
Egy kártyajáték és Tutanhamon   
Kiss Enikő egyiptomi táboraiban a szabadidő eltöltésekor sokféle játékkal játszhatnak a gyermekek, közöttük a sírfestményeken ábrázolt, és ásatások leletei közül is ismert óegyiptomi táblajátékokkal, melyeket az eredeti minták alapján készít el fából és agyagból. Tekintve, hogy a játékszabályok nem ismertek, vagy csak részlegesen ismerjük őket, a szabályrendszer saját leleményességéről vall, éppúgy, mint a műsorban bemutatott kártyajáték.
 
Ezt többféleképpen is lehet játszani, különböző korosztályoknak és igényeknek megfelelően. Az 57 kártyalap mindegyikén ókori egyiptomi ábrázolást találni. Egy részükön Tutanhamon sírleleteinek a képei láthatók, más részük ezekhez hasonló, ám más, korabeli személy tulajdonát képező műalkotás ábrázolása. A csomagot veszély és segítő kártyák egészítik ki, no meg kérdések, melyek – a helyes válasszal együtt – a kísérő könyvben találhatók.
 
Tutanhamon sirját 1822-ben Howard Carter fedezte fel, aki Lord Carnarvon megbízásából kutatott utána a Királyok Völgyében, bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ő beszélte rá a lordot erre a kutatásra. Már éppen lejáróban volt az ásatási koncesszió, amikor bekövetkezett a várva várt pillanat, és megbizonyosodtak róla, hogy valóban megtalálták az évszázad szenzációját.
 
A gyermekfáraó, akinek múmiáját azóta többször is megvizsgálták, de még ma sem tudjuk teljes bizonyossággal, mi okozta korai halálát, hihetetlenül gazdag síregyüttest hagyott maga után. Ennek megmaradásában az is közrejátszott, hogy második utódja, Hóremheb az egész amarna kort szerette volna elfelejtetni népével. Ennek érdekében saját uralkodási idejét is III. Amenhotep fáraó halálának idejétől számította, kitörölve ezzel a hivatalos óegyiptomi történelmi hagyományból Ehnaton, Tutanhamon és Ay fáraók létét is. Erre utal a kártyajáték cime: Az eltitkolt fáraó.
 
 
Néhány szó Mehenről és az óegyiptomi táblajátékokról
A legősibb óegyiptomi táblajáték, ami megőrződött az utókor számára egy hatalmas kígyót ábrázol. Óegyiptomi neve Mehen, „az összetekeredett”. Képe teljesen összetekeredett kígyó, melynek testét kockák tagolják. Ezeken lépegetve lehetett haladni. Két játékos játszotta. Hat golyókészletet meg 3 pár oroszlán figurát mozgattak, mint a játék legkorábbi ábrázolásából kiderül. Ez a 3. dinasztia idején élt Hesziré sírjában maradt fenn. Itt a játék nevét is gondosan feljegyezték. Mivel a masztaba falára került a képe, felmerül, hogy vallási jelentősége volt, leginkább a halotti kultuszhoz tartozhatott.
 
Tárgyi valójában korábbról is ismert. Eddig 10 teljes táblát ismerünk, és több töredéket. Az egyik példány Ballasz temetőjéből származik, az őskori Nagada kultúra végső fázisából. Flinders Petrie és Quibell találta (1896). Egy töredék a 2.dinasztia idején élt Peribszen fáraó sírjából került elő.
 
A mehen játék később is megtalálható az óbirodalmi, majd szaiszi kori sírokban. Ez utóbbi korszakban archaizálásról van szó, hiszen hosszú időkiesés után elevenítették fel, és minden valószínűség szerint a hozzá kapcsolódó játékszabályok az eredetitől eltérőek voltak. Hermann Ranke és Peter A. Piccione számos adatot összegyűjtött vele kapcsolatban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a játék az örökkévalóságért folytatott küzdelemről szól, tulajdonosa győzelmes játékával ennek elnyerésén fáradozott.
 
Az utóbbi időben Benedikt Rothöhler némileg árnyaltabb értelmezést fejtett ki. Kutatásai alapján az ókori egyiptomiak számára a Mehen kígyó magát a Társasjáték istenét is megtestesítette. A mehen-tábla készítésénél jóval később is, amikor már szenet játékot játszottak a túlvilágon, a Mehen kígyó segítségével kívánt a halott Ré bárkájába jutni, ahol a megigazult lelkekkel együtt élhetett örökre.
 
Az istenség nevét nem egyszer a táblajáték jelével határozták meg. A Halottak Könyve 102 szerint pedig a halott fogai a Mehenben vannak, és azon a két Hórusz játszott. Az újbirodalmi szenet játék egyik szövege szerint pedig Mehen volt a halott legyőzött ellenfele örök életéért folytatott közdelemben. Ő mondja ki, hogy „megigazult”.
 
Egyébként gyakran megjelent a túlvilági ábrázolásokon, mint aki a Napisten köré tekeredik éjszakai útján, hogy megvédelmezze a hajóút veszélyeitől. Jól ismert ebben a formában például az Amduat, az Éjszaka Könyve, a Kapuk Könyve, vagy a Barlangok Könyve képein. A Koporsószövegekben a halott végighaladt rajta, úgy jutott Ré bárkájához. 
 
De Ozirisz isten köré is tekeredik, sőt ellenségeit el is égeti. Ez a tüzet lehelő képessége érdekes módon az Újbirodalom korában csak az Amduat 7. órájában jelentkezett. Korábban az óbirodalmi Piramisszövegekben szintén olvasható egy erre utaló mondás (332). Máshol azonban nem említik. Ez jelzi egyrészt a vallási képzetek változását, másrészt azt is, hogy a ránk maradt szövegek nem árulnak el minden korabeli elképzelést.
 
A Kapuk Könyve 11. órájában egy érdekes kifejezés, „az ureuszok Mehenje” pedig arra hívja fel figyelmünket, hogy a napistent körülvevő hat ureusz kígyó együttesen szintén Mehenként lépett fel, vagyis ekkoriban – bizonyos körökben – a Mehen kígyó általános fogalomként a védelem megjelölésére is használatos lehetett.
 
Visszatérve a játékok készítésének az idejére, a Piramisszövegek szerint Mehen akkoriban – az isteneken kívül - a halott királyt is védelmezte köré tekeredve. Sőt, Ré fogai köré is tekeredett, mint „nyílvessző” (659). Bár ennek az azonosításnak az értelmezése kérdéses, a védő funkció egyértelmű. Ugyanez tételezhető fel a mehen-játékról is. A közepére érő csatlakozik a napbárkához, és a kígyó Rével együtt körülöleli a játékos bábuját, és annak képében magát a sír tulajdonosát, aki így szerzi meg magának Ré védelmét.
 
 
 
Szerkesztő és műsorvezető:
dr. Győry Hedvig
Zene: Amr Diab