Szinuhe irodalmi magazin: Paraszt panaszai 6.

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, November 4

Szinuhe irodalmi magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 november 4.

 

A műsor témája

MEBT hírek: tárlatvezetést szervezünk a Nemes Marcell kiállításra (Szépművészeti Múzeum)

A paraszt panaszai: A paraszt 5.-6. beszéde, a beszéd hangneme, szentenciák, ellentétek, intelmek, mendészi kos, Hatmehit és Hathor istennő, halak és halászat, az orr fontossága, a szív fogalma, bűn és bűnösök, az igazság és a hamisság … ellentéte, örök élet elnyerése, vásznak.  

 

Tartalom röviden:  

Az ötödik panasz igen rövid lett, és sajnos töredékesen is maradt fenn, első egységében különböző halászokhoz hasonlítja Renzit, utána a rablók támogatóinak nevezi. A beszéd hatásáról mit sem tudunk, mivel közvetlenül utána a hatodik panasz következik. Először a maat (igazság, világ rendje) helyreállásának az eredményeit mutatja be, majd az ezzel ellentétes állapotot. Ezt az elöljáró felelősségének kiemelése követi, és az elöljáró példakép szerepével ér véget a beszéd.

 

Irodalomtörténeti kitekintés - a beszéd szerkezete:  

A szép beszéd, ahogy az emelkedett stílust az ókori egyiptomiak hívták, nem csak a szavak megválasztásában, hanem mondatfűzésben és a felhasznált képek változatosságában is megmutatkozott. Tipikus példa ez utóbbira a paraszt ötödik beszéde, ahol a halászat különféle ágait sorolja fel az adott módhoz illő halfajták megnevezésével. Mindez arra szolgál, hogy kinyilatkoztatásszerűen bejelenthesse, hogy Renzi ezekhez a halászokhoz hasonló: csak elpusztítja azokat, akiket birtokba vesz.

A beszéd második egysége igen rövid, és korábbi panaszra utal vissza az orr és lélegzet hasonlatával. A harmadik, záró egység egy hosszú felszólítás, valójában az elöljáró kiokítása teendői helyes végzéséhez. Ez is költői képek sokaságával történik, majd hirtelen, minden előjel nélkül megszakad – a paraszt a kirohanás végén hirtelen távozott.

Amikor következő alkalommal visszatért, mintha csak az előző beszédét folytatta volna: A rövid megszólítás akár beszéd közben is elhangozhatott volna, ám az egyes mondatok új szónoki eszköz felhasználásáról tanúskodnak. Következnek az ellentétek, a hazugság és az igazság, a jó és a rossz, a jóllakás és éhség, a ruha és meztelenség … szembeállítása, mint a helyes és helytelen döntés eredménye.

Az ellentétekre épülő általános bevezető képek második egysége újabb ellentétek sorát vonultatja fel. Míg azonban kezdetben fogalmakkal operál, most személyekre vonatkoztatva sorakoztatja fel a különböző tetteket. Ahogy egyre jobban belemerül Hunanup beszédébe, az általános alanyról, „aki …” egyik mondatában átvált a második személyre:  ha hozol, adj embertársadnak”, de következő  mondatával korrigál, és 3. személlyel fejezi be ezt az egységet. A felsorolt mondatok az intelmek stílusában íródtak, valószínűleg idézetek voltak.

Ez után a hosszú bevezető, ráhangoló után saját helyzetének az ecsetelésére tér rá, és bizonytalanságának ad hangot: helyzetét felmérve a dolga végezetlenül távozást tartja a következő, logikus lépésnek, ő mégis bizonytalankodik, reménykedik, hogy Renzi végre döntésre jut. Most magát hasonlítja egy megrakott hajóhoz, melyet az áradás sodor – a pusztulás felé. Legalább rakománya miatt keljen védelmére!

Az utolsó, harmadik egységben – talán úgy látja, Renzi testbeszédén, hogy igazat ad neki, és dicsérni kezdi – ám nem feledkezik meg a bizonytalan helyzetről, és míg az ideális elöljáró pozitív tulajdonságait rávetítve csupa jót mond róla, ott tartózkodása során szerzett rossz tapasztalatait ellentétként fel-felemlíti. De annyira erős hatást gyakoroltak már rá a rossz tapasztalatok, hogy menet közben megfeledkezik magáról, és az utolsó mondat közepén, ahol az ellentétes tett vagy helyzet szembeállítását várnánk, hirtelen kibuggyan belőle, hogy mennyire helytelennek tartja Renzi bírói működését, mennyire elhajlott a rossz irányába.

 

Szerkesztő: dr. Győry Hedvig

Műsorvezető: Varga Anna Mária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett