Szinuhe irodalmi magazin: Wenamon, 4. rész

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, Május 20

Szinuhe magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 május 20.
 
A műsor témája
- MEBT hírek: Dunakeszin kiállítás nyílt a Kom Trugán és Théban folytatott magyar ásatás fényképeiből és rajzaiból – az ásatás vezetője: Vanek Zsuzsanna.
- Wenamon utazása, 4. rész, thébai teokrácia, egyiptomi sírok idegen földön, vita a fejedelemmel, az Út Amonja és Amon-gereb, sírás, indulás, hajótörés Cipruson
 
Tartalom röviden:  
Miután megérkezett Szmendész és Tentamon küldeménye, a fejedelem kivágatta a fákat, és a partra hordatta. Hónapokkal később hivatta Wenamont, hogy átadja neki a már kiszáradt fát, és IX. Ramszesz követeinek sírjaihoz invitálta. Wenamon inkább jelen tettének megörökítésére biztatta. A fát a fejedelem Egyiptomba küldte, Wenamont pedig egy másik hajóra tette, mivel megjelentek a zakarok, hogy végezzenek Wenamonnal. Egy tengeri vihar miatt Cipruson szenvedett hajótörést, és ott csak a királynő közbelépése mentette meg életét.
 
Irodalomtörténeti kitekintés:  
Wenamon története egy úti beszámoló, ami úgy tűnik, kedvelt műfaj volt az ókori Egyiptomban. Több fontos irodalmi alkotás is ebbe a kategóriába tartozik, mint például Szinuhe vagy a Hajótörött története. Wenamon esetében a mű egy hivatalos irat másolata – kérdés azonban, mennyire pontosan követi a jelentést, ill. történetileg hiteles, az egyiptomi reneszánsz 5-7 évének az adatait tartalmazza-e.
 
A kezdeti fiktív történeti értékelést a 20. század közepétől történeti hitelességű, hivatali beszámolóként értékelték, ám az utóbbi évtizedekben többekben felmerült, hogy a szövevényes sztori, az ékes nyelvű beszédek, az irónia, ami megnyilvánul bennük, és a regényes felépítés inkább mutat egy jól megszerkesztett irodalmi alkotásra, melynek célja inkább szórakoztatás, mint egy bübloszi út tudnivalóinak egyszerű bemutatása.
 
A fordulatot Wolfgang Helck értelmezése hozta (1986), akit többen követtek. Ezzel együtt felmerült azonban a kérdés, mi a mű célja. A válasz többek szerint egyszerű szórakoztatás volt, nevettetés szatirikus felhangja miatt, Amon hatalmának bemutatása idegen földön, vagy annak a területnek az útikönyve.
 
Baines (1999) vetett fel egy vallási értelmezési lehetőséget, hogy ti. egyszerre két dolgot hangsúlyoz a történet: Egyiptom gyengeségét, hiszen követével szemben az általánosan elfogadott törvények betartását sem teszik meg, ráadásul egy nyilvánvalóan csalárd, az egész feladatát szinte lehetetlenné tevő tettre beszélik rá, másrészt viszont Amon isten hatalmát, aki a képtelen helyzet ellenére lehetővé teszi a feladat végrehajtását.
 
A mű céljának a keresése során merült fel, hogy bizonytalan a másolat megfogalmazásának időpontja, és a benne foglalt szír-palesztin helyzetkép  későbbi időt is tükrözhet, esetleg I. Sesonk koráét (Sass, 2002), aki – hosszabb szünet után – ismét hadjáratot folytatott ezen a területen. Ha ez így lenne, akkor az ő propaganda iratának lehetne tekinteni. Célja pedig annak bemutatása lenne, hogy csak Amon istent akkor tudják csak az emberek illendően szolgálni, ha az egyiptomi állam erős – mint az ő idejében.
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Anna Mária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett