Szinuhe irodalmi magazin: Wenamon, 2. rész

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, Március 25

Szinuhe magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 március 25.
 
A műsor témája
- MEBT hírek: hétfőn a következő ülésünkön Egyiptom és a közel-keleti változásokról lehet hallani Rózsa Erzsébet, Toma Pál, Tüske László előadásában
- Wenamon utazása: Szmendész és XI. Ramszes uralkodása, Dór városa, tengeri jog, lopással kapcsolatos törvények, Büblosz és Egyiptom viszonya, Büblosz és a dóri fejedelem hatásköre
 
Tartalom röviden:  
Wenamon hiába várt 9 napig, Beder kutatása nem járt sikerrel. Ekkor felkereste a fejedelmet, aki egy igen szokatlan tervre beszélte rá. Wenamon ennek értelmében tovább hajózott Türoszon keresztül Bübloszba, és ott a föníciai hajó kajütjében levő kincseket eltulajdonította, azzal a követeléssel, hogy szerezzék vissza a tőle ellopott kincseket. Büblosz fejedelme, Zakar-Baál ezek után 29 napig naponta felszólította a távozásra, majd amikor már talált hajót, amellyel vissza tudott utazni Egyiptomba, váratlanul magához rendelte.
 
Irodalomtörténeti kitekintés:  
Wenamon története egyes kutatók véleménye szerint fiktív, irodalmi mű, mások művészi igénnyel leírt útleírásnak tartják. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a korabeli viszonyoknak tart tükröt, de ennek pontosságát, az adatok konkrét értékét már különbözőképpen ítélik meg. A fikció felé mutat az a fordulat például, ahogy az Amon hajójához való fa ára eltűnik.
 
Wenamon hajója kiköt Dór városában, ahol a helyi fejedelem nagy megtiszteltetésben részesíti a taniszi kormányzó bérelt hajóján érkező személyt. Önmagában ez a megtiszteltetés szokatlan, ha számításba vesszük, hogy Büblosz felé hajózva, a szokott útvonalon haladt a hajó, ahol - a későbbiekből kiderül, hogy 20 további egyiptomi bérelésű hajó horgonyzott. Valószínűtlen, hogy valamennyit megvendégelte volna Beder fejedelem.
 
Alighogy távozik az ünnepi lakomát hozó csapat a fedélzetről, kiderül, hogy hiányzik egy matróz, és hűlt helye az arany- és ezüstárunak. A korabeli jogszokás szerint Wenamon Dór fejedelméhez fordul, aki ott a törvénykezés feje is, és tőle kéri kártalanítását. A fejedelem rögtön magára vállalja az elveszett kincsek keresését, de a kárpótlás lehetőségét hárítja magától. Csak a megtalált érték visszaszolgáltatását ajánlja fel.
 
Wenamon elfogadja az ajánlatot, és 9 napig várakozik a hajón. Ez a részlet – egyes értelmezések szerint – nevetségesen naiv követnek állítja be, hiszen azt a nagy mennyiségű kincset egy ember észrevétlenül aligha tudta volna kicsempészni a hajóról – a lakomát hozók viszont kiváló cinkosok lehettek tárolóedényeikkel, ládáikkal. Hasonlóan ügyefogyott cselekedetként lehet Wenamon további tetteit is értelmezni.
 
A tettetés, a tényekkel ellentétes állítások, az evidenssel összeférhetetlen helyzetek valósként történő beállítása, az egyes szavak szó szerinti jelentésével ellentétes értelmű használata, a tettek hatásának a visszájára fordulása,  az ε?ρωνε?α („színlelés, szándékosan  mutatott tudatlanság”), az irodalmi művek egyik írói eszköze, technikai fogása a figyelem felkeltésére, a jókedv, a szórakozás, vagy éppen az elgondolkodás előidézésére.
 
Wenamon jellemével, küldetésével ellentétes cselekedetei, tudatlansága, tehetetlensége olyan helyzetekben, amelyet az olvasó könnyen átláthat, hiszen ismeri a szír-palesztin viszonyokat, vagyis a helyzeti és drámai irónia alkalmazása alapján a történet – legalábbis egyesek számára mulattató matróz történet is lehetett volna. A másolat alapvető célja mégsem ez volt, hiszen akkor érdemes lett volna egészen addig folytatni, amíg haza nem jut a főhős. A mű ebben a formában arra enged következtetni, hogy amennyiben nem egy konkrét út megörökítéséről van szó, akkor a konkrét jogi viszonyok megismertetését, a tengerjog „oktatását” szolgálta.
 
 
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Anna Mária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett