Szinuhe irodalmi magazin: Wenamon, 1. rész

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, Február 25

Szinuhe magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 február 25.
 
A műsor témája
- MEBT hírek: jövő héten tartjuk közgyűlésünket, mely előtt Aly el-Hefny, Egyiptom nagykövete mond beszédet; szombaton, március 5-én az Utazás kiállításon (Hungexpo) konferenciát szervezünk az aktuális egyiptomi eseményekről
- Wenamon utazása: Szmendész és uralma, korabeli viszonyok, Egyiptom helyzete
 
Tartalom röviden:  
Herihór thébai Amon-főpap megbízásából Wenamon elindult, hogy Amon ünnepi bárkája az új Uszerhát bárka építéséhez faanyagot hozzon Bübloszból. Taniszban Szmendész és felesége hosszas várakoztatás után Mengebet hajóskapitánnyal indította útjára, akivel el is jutott Dórba, ahol azonban meglopták, és Beder fejedelem ígéretet tett a tolvajt felkutatására.
 
Irodalomtörténeti kitekintés:  
A moszkvai Puskin Múzeum egyiptomi gyűjteményében található a 120. leltári számú papirusz, melyen hieratikus írással egy különleges történet olvasható, új-egyiptomi formában: egy utazás története. Wenamon útleírását publikálása után sokáig fiktív történetnek tartották, amely kifejezetten irodalmi céllal készült, és sajnos a másoló írnok félbehagyta munkáját, így nem tudjuk, hogyan tért vissza a főhős.
 
Jaroslav Cerny derítette ki alapos elemző munkával, hogy szövegezése teljesen egyértelműen a korabeli hivatalos iratok formájában történt, és az óegyiptomi irodalmi alkotások szokásos fordulatai egyáltalán nem találhatók meg benne. Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy hivatalos úti beszámoló, és mint ilyen történeti hitelessége kétségtelen. A szubjektivitás azonban már abból is nyilvánvaló, hogy egyes szám első személyben hangzott el a történet.
 
Értelmezésében a következő nagy lépés Hans Goedickének köszönhető, aki viszont elővette az eredeti, hieratikus szövegpublikációt, és összevetve a hieroglif átírással egy egészen apró, jelentéktelennek tűnő hiányra lett figyelmes: a szöveg végén egy másik ember, látszólag értelmetlen firkájára. Az ott olvasható óegyiptomi szó, a khet azonban, mint tudjuk, a 22. dinasztia korában sajátos jelentésben volt használatos: „másolat”. Mint már Georg Möller korábban megállapította, a szöveg duktusza, vagyis írásmódja a 22. dinasztia idejére jellemző, tehát a papirusz alján olvasható szó másolatként történő értelmezésének nincs akadálya.
 
Ha pedig másolatról van szó, akkor a másolat célja indokolta a történet ezen részének a kiválasztását. A papirusz a hajórakomány megszerzését és Egyiptomba szállíttatását írja le, vagyis ennek az ismeretére volt szükség – és feltehetően már akkoriban is a történeti információkat kívánták hasznosítani belőle. 
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Anna Mária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett