I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Helikon Múzeum, Keszthely  

 

magyar-történelem szakon végzett, és agrártörténetből doktorált. A Keszthelyi Egyetemen címzetes docensként most is tanít. Fő tevékenysége azonban már 26 éve a Kastélymúzeum vezetése. Ez idő alatt az épület, parkja és a bennük látható egyedülálló értékek megőrzésén túl oly mértékben hozzájárult gyarapodásukhoz, felújításukhoz és restaurálásukhoz, hogy az ide látogatók joggal érezhetik magukat 100-200 évvel korábbi korokban. Az országban egyedül mondhatja el, hogy a rá bízott Kastély teljes területe rendben van, látogatható.  

Szakmáját tekintve agrármérnök, akinek a lótartás és -tenyésztés a szakterülete. Három éve vezeti a Hintómúzeumot, ahová egy lovas-gazdaságból jött, így a lovaskultúrát első kézből ismeri. Az ő irányítása alá tartozik Szántódpuszta is, ahol 32 műemléképület áll. Ez a dunántúli puszta élő skanzeneként működik, és elsősorban a lótartásra koncentrál. Jelenleg még fejlesztés alatt áll. Varga Zoltán egyébként a népzene kedvelőjeként tekerőlanton játszik.

 

 

 

 

 

Békéscsaba, Meseház (Békési út 15-17)

Gyermekeknek ajánljuk, akik itt olyan kiállítással találkoznak, melyen az előadásokhoz használt bábokat alaposan megnézhetik, hasonlókat maguknak is készíthetnek, és még bábelőadásban is részük lehet a meghirdetett időpontokban. A Meseház további programokkal is várja őket. 

 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi utca 9)

A magyar származású haditudósító, Robert Capa (1913-1954) híres jelszava „A legjobb kép az igazság” volt. Ezen a vándorkiállításon 45 fényképét lehet látni.  A válogatásnál azokra a felvételekre helyeztek hangsúlyt, mely a háború emberekre gyakorolt hatását kapta lencsevégre. Megtalálhatók azonban olyan híres fotói is, mint "a milicista halála" és "a normandiai partraszállás", és több kiemelkedő személy portréja. A kiállításhoz a Békés Megyei Hírlap fotóriportereinek korabeli fotólaborját is berendezték, szemléltetve, milyen eszközökkel dolgozott Capa is.

 

„A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” – 2010 június 19 - augusztus 8.

Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum (Múzeum tér 2.)

A tárlat a nemzeti felemelkedést 6 téma segítségével kívánja bemutatni festmények, albumok, litográfiák, műtárgyak, kéziratok és további dokumentumok felhasználásával. Ezeket kiemelkedő egyéniségek köré csoportosítja: Ganz Ábrahám és Mechwart – id. és ifj. Korányi Frigyes + Korányi Sándor és családja – Sina György és Sina Simon – Barabás Miklós, Borsos József, Jókai Mór – Fischer Mór, Fischer Johanna – Rózsavölgyi Márk és Bihari János. Erre a bázisra két helyszíni jelentőségű téma épül, amely azonban hazánk szemszögéből is fontos kiegészítője a kiállítás által nyújtott összképnek.

 

Budapest, Kieselbach Galéria és Aukciósház (Szent István krt. 5)  és a Virág Judit Galéria

Az 1909 és 1912 között működő Nyolcak festőcsoport elveszett, lappangó műveire, hosszú és szisztematikus kutatómunka után az eredeti művek feltételezett méreteit megközelítő nagyságúra nagyított reprodukciók segítségével kívánják felhívni a figyelmet. A különleges tárlattal a tervezett centenáriumi kiállítás (nov. 12, Pécs) sikeréhez szeretnének hozzájárulni.  

 

Jászberény, Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria (Gyöngyösi út 7) 

A festő 1923-tól a Jászapáti Művésztelepen töltötte nyarait, ahol például a "Tatárjárás" című képével hívta fel magára a művészvilág figyelmét. Külföldi tanulmányútja után műhelymunkákat és oltárképeket festett ill. restaurált, és szakrális szobrokat faragott egyházi felkérésre. Zömmel portrékat és tájképeket festett. Munkássága elismeréséül 1990-ben megkapta a Magyar Köztársaság Csillagrendje kitüntetést, 1997-ben pedig a Jászságért Díjat.

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3) 

A 100 éve született László Gyula grafikáiból és az általa vezetett ásatásokon előkerült leletekből nyílt emléktárlaton egyúttal a művész-tudós életébe is bepillanthatnak a látogatók, aki Szőnyi István festőművész tanítványa volt, de közben régészet-, néprajz-, művészettörténet-, magyar- és földrajz szakon végzett tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd jelentős feltárásokat folytatott, és az etnoarcheológia új szemléletét honosított meg régészeti leletei feldolgozásában. Nevéhez fűződik a kettős honfoglalás elmélete.  Emellett elsőrangú rajzokat és linometszeteket készített.

Pécs, Cella Septichora Látogató Központ 

Csille Márta, Pécsett élő és alkotó művész a textil legősibb változatának, a nemez felhasználásának lett szerelmese és értő mestere. A nomád népek életének és kultúrájának szerves részét képezte ez az anyag; a törzsfőket nemezen emelték magasba megválasztásukkor, a menyasszonyok nemezszőnyegen ültek a szertartás alatt, s ha valaki hosszú útra indult, nemezszőnyegre ültették, hogy utazása során szerencsével járjon. A mágikus erejűnek hitt anyagot a sámánkultusszal kapcsolatos tárgyak készítéséhez is gyakran felhasználták. Csille Márta melegséget sugárzó, különleges formavilágú tárgyai is ezekből az ősi kultúrákból táplálkoznak.

Kecskemét, Erdei Ferenc (Kecskeméti) Kulturális és Konferencia Központ (Deák Ferenc tér 1) 

A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a hagyományos  remekművek mellett bemutatja a Zsolnay Vilmos szellemében készült, de mégis új irányvonalat reprezentáló, a Zsolnay jövőjét meghatározó innovatív tárgyakat is.

 

Tápiószele, Blaskovich Múzeum (Múzeum út 13) 

Először látható ilyen válogatás, mley az 1978 óta a ceglédi Kossuth Múzeumban őrzött 7000 érem legérdekesebb darabjait mutatja be. A legrégebbi darab egy kelta érem a Kr.e 3-2. századból. De a bőséges kínálatban találhatók például ezüst pénzek Mátyás és Ulászló király korából, török váltópénzek (akcse) vagy a német választófejedelemségek pénzérméi. Külön egységet képeznek az emlékérmek.

 

Balatonfüred, Kisfaludy Galéria (Kisfaludy u. 1.)

A művésznő alkotásaiban a balatoni és balatonfelvidéki templomokhoz és tájhoz való vonzódás évtizedek óta megnyilatkozik. Ezen a tárlaton a vitorlázás, mint sport került előtérbe, szükséges kellékeivel, a hajó mozgásában érzékeltetve. A művek stílusa a francia impresszionizmushoz vagy plain-airhez kapcsolódik. A tárlat egyik sarkában 100 éve született édesapjának is emléket állít. Az ő képeinek a hatására vált ugyanis az eredetileg keramikusnak készülő Csák-Maronyák Éva festővé.

 

Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Rákóczi F. u. 2.) 

A Miskolcon tervezett magyar rockmúzeum előkészítéseként nyílik a zenészek és közönség emlékei alapján rendezett Kádár-kori rock zenészek, és a korabeli ifjúság életét bemutató tárlat. A retróutazást (apáknak és fiúknak! ajánlva) természetesen rock zene mellett lehet megtekinteni.

 

Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllõi út 33-37) 

1929-ben Sass Brunner Erzsébet (-1950) és Brunner Erzsébet (1910-) gyalogosan jutott el Indiába, majd telepedtek le. A buddhizmus beavatottjaiként festészetüket is a spiritualitás vallásosság iránti rajongás hatotta át. Olyan személyiségek kerültek vásznaikra, mint Mahátmá Gándhí, a „Nagy lélek”, a Nobel-díjas költő Rabindranath Tagore, a Nehru család több tagja vagy a dalai láma.

 

Szentendre, Skanzen Galéria / Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Sztaravodai út)

A kiállítás a Sonkádi Csűr Kiállítótérben nyílik. Sarkantyu Judit, aki gyermek kora óta folyamatosan készít játékokat, kerámiáiban sem szakadt el tőlük. A kiállítás alapgondolata éppen ezért a játék, melyhez történet is kapcsolódik. A Meséim cím azonban átvitt értelemben is értendő, hiszen az alkotások mögötti tartalom, a művészi tevékenység is valójában játék az anyaggal, a formákkal és a színekkel.

 

 

A KKDSZ állásfoglalása a Kormány 29 pontjával kapcsolatban a 11'00" percnél hallgatható meg.

 

                Igen sokan keresték fel az országos program keretében ezen az éjszakán nyitva tartó múzeumokat, és vettek részt az erre az alkalomra tartogatott különleges programokon. A műélvezet mellett azonban az áradás miatt bajba jutottakról sem feledkezett meg az ország. A  Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is csatlakozott a győri Xantus János Múzeum felhívásához, és közreműködésével is több intézményben rendeztek gyűjtést az árvízkárosultak javára. Mivel még nem készült el a teljes összegzés, a Xantus János Múzeum egy előzetes ismertetőt adott ki, mely az adás folyamán meghallgatható.

 

 

 

Az Állandó Kiállítás a főúri életformát mutatja be, azon belül a kastélyt 8 generáción át lakó Festetics családét, mely nem egy országos jelentőségű tettéről is nevezetes. A szobákat úgy rendezték be, mintha most is ott élne a család, csak éppen kirándulni ment. Ma már 20 terem tekinthető meg, melyekben a háború után megmaradt tárgyakat folyamatosan bővítik. Vásárlások útján gyűjtik az elveszett, széthordott egykori berendezést, ill. az azt pótoló bútorokat. Rekonstruálták a falak vászon és selyem tapétáit, látható Festetics Pál több, mint 2000 apró márványdarabkából összerakott mozaikképe, a majd 300 éves hímzett kárpittal díszes karosszék, a régi kínai és japán vázák, velencei virágállvány, indiai kézmelegítő, intarziás bútorok, a grófnő kutyájának a szobra, és a családtagok festményei, köztük Taszilóé, aki elnyerte a hercegi rangot, vagy Júliáé, kinek kőgyűjteménye a Természettudományi Múzeumot gyarapítja most, és fia Széchenyi István volt, no meg a nevezetes versenyparipák képei – egyiket Benczúr Gyula festette meg. A pompás csillárokkal, aranyozott stukkóval ékes terem méltán nyerte el a tükörterem nevet. Ez a legdíszesebb helyiség, mely egykor ebédlőként szolgált, ma pedig koncerteknek nyújt otthont. A különlegességek sorát a grófi könyvtár teszi teljessé 18. századi bútorzatával és több mint 90 ezer kötetével, melyek között számos ritka, különleges könyv is megtalálható – „örökbefogadással” segítik restaurálásukat, konzerválásukat.

A kiállítás végén járva néhány terem váratlan látványt nyújt – egy iszlám tárlatnak adnak otthont, melyben rendkívüli műgonddal készült tárgyak vonják magukra a figyelmet. Az ékszerek, talizmánok, edények, fegyverek, ruhák, kézzel írt, pompás kalligráfiákkal teli Korán, képes arab mesekönyv és társaiak a Marokkótól Indiáig terjedő iszlám világ művészi érzékéről vallanak.

 

A park hátsó részében a hajdani kocsiház és istálló épületében ma Hintómúzeum található, mely 2004 óta tekinthető meg. A ma már több mint 50 darabot számoló 18-19. századi „lóvontatási eszközök” között több egészen ritka hintó és sétakocsi is található, mint például Ferenc Ferdinánd, Rudolf trónörökös vagy Mária Valéria hintói, és a lovaskultúra további tárgyai is megismerhetők részben a bemutatott eszközök és kiegészítők, részben a mellettük elhelyezett képek segítségével, melyek a használatról, a lovak befogásáról is tájékoztatnak. A gyermekeknek külön örömet okoz, hogy egyes hintókba és kocsikba még be is lehet szállni, hiszen valamennyit gondos kezek restaurálták, és működőképes állapotba hozták.

 

A kastély nyugati átjárójánál vadászati kiállítás is található, ugyanis a többi főúri családhoz hasonlóan a Festeticsek is szívesen vadásztak. Itt két egység különül el. Az egykori gazdag grófi gyűjteményből csak Tasziló 1883-ban lőtt szarvasagancsát sikerült visszaszerezni. Az újonnan létrehozott gyűjteményben azonban sok aranyérmes, sőt világrekord trófea sorakozik klasszikus rendben nem csak hazánk, hanem Európa, Afrika, Amerika és Ázsia számos területéről, melyek olyan nevezetes személyek zsákmányai voltak, mint például Kittenberger Kálmán, vagy Széchenyi Zsigmond. A második egységben pedig diaporámás rendszerben élőképek találhatók. Itt a preparált állatok életközössége is megfigyelhető, hiszen élő környezetükben mutatják be őket. 

Nem csak műszaki érdeklődésű felnőtteknek, de kisgyerekeknek is izgalmas élményt nyújt az új múzeum tetőterében kialakított terepasztal, melyen egész városok láthatók miniatűr házaikkal, és a közöttük futó, örökmozgó vonatokkal. A Semmeringi egységet viaduktok, alagutak tarkítják egyedülálló hegyi-vasút terepasztalként. A Zala terepasztal egységben Keszthely állomása is megtalálható, vagy Székesfehérváré és Kelenföldé, és valamennyi a fénykornak megfelelő állapotban. A középen elhelyezkedő Nürnberg terepasztal pedig a Fekete erdő városait modellezi őszi vagy téli időben. Az itt beépített, több mint 2000 méter hosszú sínpályát két évszázad mozdonyai és személyszállító vagy tehervonatjai járják megállás nélkül.

 

Helikon Kastélymúzeum (Keszthely, Kastély u. 1) 

A múzeumnak helyet adó barokk kastély jelenlegi formáját Festetics Kristóf gróf 1745-ben kezdte kiépíteni, majd a következő évszázadokban háromszor is bővítették, és ezzel a fertődi és gödöllői kastéllyal egyetemben hazánk legnagyobb barokk kastélya lett. Franciakert és nagy angolpark övezi. Itt több melléképület is megtalálható a számos növényritkaság, több évszázados fák, tavacska, szobrok (pl. Festetics György grófé) és szökőkutak között, melyek a főépülettel együtt a Múzeum kincseinek adnak otthont. A Kastélynak nemcsak régen, ma is jó néhány nevezetes látogatója akad, közöttük egykori tulajdonosainak leszármazottai is. Az állandó kiállítások mellett időszakos kiállításokat is rendeznek benne. Most éppen egy szép reneszánsz kiállítás látható. A múzeum különleges kínálata a gyertyafényes éjszakai látogatás, amikor korabeli ruhákba öltözött hölgyek és urak nyújtanak útmutatást. A kiállítások mellett kutatás is folyik a kastélyban, mely részben a gyűjteményekhez kapcsolódik, részben magához az épülethez. Így fedezték fel az 1500-as évek vadászkastélyának eredeti konyháját, melynek rekonstrukciója a következő nagy terv.