Thotmesz művészeti műhelye: Menna sírfestményei

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2010, Március 19

Thotmesz művészeti műhelye / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2010 március 19.

 
A műsor témája
- MEBT hírek: elkészült a Társaság honlapja, lehet bongészni, és várjuk a hozzászólásokat is
- Menna sírjának (TT69) freskói, melyet nemzetközi összefogás eredményeként restauráltak (2006-2009), és a legújabb digitális technikák alkalmazásával kívánnak a jövő számára virtuálisan is megőrizni. A sír készítése IV. Thotmesz - III. Amenhotep idejére tehető.
 
A mocsári vadászat jelenete
A sír egyik gyakran idézett jelenete a halotti kápolna mocsári vadászatát ábrázolja. Valójában két jelenetet kombináltak itt egybe: jobb oldalon a hajótat előtti vízbuborékból kiemelkedő hal párt döfi át Menna hosszú szigonyával, míg a szimmetrikusan mintázott átellenes oldalon magasra emelt kezével éppen egy bumerángszerű dobófát készül elhajítani, hogy a feje felett keringő vadludak egyikét elejtse. A két papiruszcsónak alatt a víz gazdag élővilágát ábrázolták növények és halak tömegével, közöttük pedig a vidék sűrű papiruszmocsara magasodik.
 
Menna mindkét oldalon felesége kíséretében áll a csónakon, aki lótuszvirágot tartva, gyengéden nyújtja felé karját. Mindkettőjük fehér, ünnepi ruhában áll, szépen fésült, dús fekete hajjal, melyet az asszony esetében vastag diadém fog össze. Menna a széles ünnepi gallért (uzeh) viseli, melyet lótuszszirmokból állítottak össze. Mindkét csónakon jelen vannak a gyerekek is, bár a jobb oldalon csak ketten, a balon hárman is. A fiú a csónak elején áll, a lányok póza változó.
 
Megkapó a természet ábrázolása is. Egy macska például éppen egyik magára hagyott fészekből készül megenni a tojásokat, míg a nádas fölött számos már eltalált madár köröz a pillangók között… A színek élénkek, megkapók, a jelenet egésze és részletei pontosan követik a természeti képet, mégis elegánsak és különlegesek. Az egész jelenet annyira hasonlít Naht sírjának (TT52) a mocsári vadászatot megörökítő képére, hogy talán azonos mester alkotása mindkét festmény, és nincs kizárva, hogy ugyanő dolgozott a királyi sírban (WV22) is.
 
Annak ellenére, hogy ezek a jelenetek látszólag a mindennapi életet ábrázolják, tudjuk, hogy vallási jelentőséggel bírtak. Menna és felesége túlvilági életéhez biztosítottak élelmet. A jelenet kultikus jellegét jelzi díszes öltözetük is. Henuttawy fején a balzsamkúp is ünnepi jellegre utal. A lótusz és a kacsák jelenléte még szexuális jelleget is ad az ábrázolásnak. A tilapia hal kettős ábrázolása ezt még inkább aláhúzza, hiszen ez a maga előtt tolt ikrák miatt termékenységi szimbólum volt, mely az élet (halál utáni) megújulását is jelképezhette.
 
 
Menna sírja
A Gurna dombon található jellegzetes, T alakú sír tulajdonosa „a felső- és alsó-egyiptomi király két országának az urának szántóföldjeinek az írnoka”, aki Amon földjeinek is a felügyelője volt, és a földműveléssel kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket látta el IV. Thutmoszisz, majd III. Amenhotep fáraó korában, éppen ezért sírjában sok jelenet kapcsolódik ehhez a tevékenységhez.
 
Mindkét fáraó korának jellegzetes művészi kifejeződése megtalálható sírfestményein. IV Thutmoszisz fáraó korában a karcsú, vékony lábú női figurák mandulavágású szemmel, szinte kerek, a felső szemhéjat alig érintő pupillákkal lettek ábrázolva, míg a következő uralkodó korában inkább érzéki hatást keltő görbékkel formázták meg a darázsderekú nőket, és a hosszú, mandulaformájú szem zárt, ferde vágású, a felső szemhéjat majd a fél hosszán érintő pupillával.
 
Sokat idézett jelenet, amikor Menna feleségével és két fiával mutat be áldozatot a kápolnájában trónoló Ozirisznak. Máskor feleségével, Henuttawyval együtt ő ül széken, és ilyenkor az asszony alatt többször is ábrázoltak írópalettát, ami talán arra mutat, hogy írástudó volt. Három lányuk közül egyik, Amenemwaskhet, szobalány volt az udvarban, a fiúk egyike pedig atyját követte hivatalában.
 
A sírdekorációban jelentős helyet foglalnak el a mezőgazdasági jelenetek, ahol még a szántóföld is élettel teli, a szél fújásától mozgó terület. Hasonlóan mozgalmasak a részletesen lefestett gabonatermesztési és terményfelmérési jelenetek. Közben olyan apró mozzanatok is feltűnnek, mint a csecsemőjét kendővel magához erősítő anya, a fán lógó vizes tömlő, a kecskegidát bánatosan átadó fiú, vagy akár az ostorozás pillanata, a tüske kihúzása … Áldozati jelenetek, ahol a házaspár részesül a halotti áldozatban, és a halotti tor jelenetei láthatók még az első, keresztcsarnokban.
 
A halotti kápolnában az áldozat-vivő alakok sorát a halotti menet, majd a túlvilági ítélet képei foglalják el. A hátsó falba vájt kis fülkében Menna és asszonyának szobra ült. Itt is megörökítettek számos pillanatképet az örökkévalóság számára. Közéjük tartozik például a lótuszvirágot szedő és vivő lányok képe, vagy a fent már leírt mocsári jeleneté. A regiszterek között utazást is látni, amint két hajóval Abüdoszba eveznek, míg másik kettő vitorláját a Théba felé fújó szél dagasztja. Itt található a Szájmegnyitás szertartása is, melyet a múmián végeztek, hogy képessé tegyék a túlvilági életre.
 
A jelenetek a sírokban szokásos ábrázolások közé tartoznak, de a mester sokszor attól eltérő, apró mozzanataiban az élet elevenségét visszaadó, néha humoros elemeket is beillesztett. Leleményessége abban is megnyilvánul, hogy valamennyi emberi és állati figurája más, mint a többi. Ettől az egész sírdekoráció egyedivé és életszerűvé vált. Éppen ezért különleges gonddal igyekeznek megóvni a szakemberek a sok látogató által nedvességgel, porral telítődő sír festményeit.
 
A Menna Tomb Project 1. fázisa során a sír adatait kívül és belül egyaránt pontos mérésekkel rögzítették, ill. meghatározták pontos helyét a temetőn belül. A 2. fázis a digitális epigráfia ideje volt, amikor magas felbontású felvételeket készítettek és vetítettek rá a sírban kialakított részletes hálórendszerre, melyről teljes digitális vonalrajz készült.
 
A 3. fázis a restaurálásé volt: a pontos állapotfelmérést követően az egyes területek károsodásának leginkább megfelelő módszerekkel és anyagokkal kezelték a korábbi restaurálási* és porrétegtől megtisztított felületeket. A következő, 4. fázis az archeometriai vizsgálat időszaka, melyben a pigment, kötőanyag és gipsz kémiai összetételét és fizikai jellemzőit állapították meg a legmodernebb, roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerekkel (colorimetria, röntgen fluoreszcencia, RAMAN spektrometria), majd utána gondoskodtak a felületek védeleméről.
 
Ezt követte az utolsó, régészeti feltárást magába foglaló fázis, mely még nem zárult le. Az eredetileg 1903-1904-ben feltárt sírt (R. Mond) újra ásták. A korai publikációban jelzett betemetkezések közül ugyanis csak 3 helyét ismertük, a többi azonosítatlan, és az udvar déli sarkában egy publikálatlan sír (TT-312-) is van. Rugalmas adatrögzítési rendszert dolgoztak ki erre a célra (régészeti jelenségek azonosítása kontextus, leírás és méret alapján, meg ásatási napló szerint), mely az ásatás menetének követésén túl a digitális rekonstrukciót is lehetővé teszi, akár korábbi töredékek beillesztésével.
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Annamária
Technikai munkatárs: Kalász István
 
 
* 3 könnyű vasháló (Ernest MacKay, 1913, 1914-15), fehér gipsz (Mahmoud Maher-Taha, Le tombeau de Menna [TT. No. 69], sorozat szerk. Zahi Hawass etc., Cairo, 2002), rózsaszín polyvinyl acetat és B72 (Paraloid) stabilizátor (1980-90-es évek).