I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk /  Xantus János Múzeum, Madách kiállítás (Győr)

 

Varga Attiláné, Közönségkapcsolati osztályvezető

Csécs Teréz, a Madách kiállítás kurátora, könyvtáros

 

 

Szeged, Fekete ház (Somogyi utca 13.) 

Egy fuldokló kínai gyöngyárus kimentése indította el a bűvészpályán, majd napi 8 órás gyakorlások után a színpadi tolvajlás mestere lett, aki több mint 5000 trükköt ismert, és a bűvészek nemzetközi szövetsége a világ öt legjobb bűvésze közé választotta – a tárlat életútját, személyes tárgyait és számos kellékét mutatja be egyik részében, míg másik felében a 15 éves korától színpadon szereplő, a negyvenes évek elején a budapesti közönség kedvencévé lett szinésznőt, akinek férje olasz bűvész volt, és a háború utáni mellőzést követően az 1950-es években a Kurázsi mama címszerepével tért vissza – vele kapcsolatban külön figyelmet érdemel kézzel írt önéletrajzát és kedvenc társasjátékát, az OKÉ-t, melyet a látogatók ki is próbálhatnak.

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.) 

A bécsi Künstlerhaus kiállítása után a tárlat Munkácsy Mihály életművének egy újabb értékes és szép szeletét mutatja be ezúttal szeged városában a Pákh Imre gyűjteményéből kiállított több mint harminc alkotással, köztük olyanokkal, mint az 1882-ben festett Olvasó nő és a 1888-89-ben készült Hímző leány. További művek a Nemzeti Galériából és saját gyűjteményből (Honfoglalás színvázlatát és szénvázlatát, valamint a Tálcás lány) kerültek ki. Szegeden most látható először a festő egyik főműve, a Golgota is. A békéscsabai múzeumból származó fotográfiák segítségével Munkácsy Mihály párizsi műterme, és baráti köre ismerhető meg. A tervek szerint az összeáll?tást a Munkácsy-Alapítvány Európa és a tengeren túl további városaibsn is szeretné a közönség elé tárni.

 

Szeged, Kass Galéria (vár u. 7.)   

Kántor Ágnes képzőművész festményruhái viselhető festmények. Készítésükkor a festészetet ötvözte varrással. A „Wearable Identity”, azaz viselhető személyiség címet viselő sorozat darabjai így a hagyományos faliképek helyett vállfákon kerültek bemutatásra. A művésznő egyébként a Képzőművészeti Egyetemen festő szakon végzett, Szegeden a Rajz- és Művészettörténet tanszék oktatója.

 

Baja, Türr István Múzeum (Deák Ferenc u. 1) 

A múzeum plakátjai a 19. század második felétől máig a történelem számos eseményét idézik fel, és egyúttal a korabeli élet apró-csepró elemeire, gondolatvilágára is rávilágítanak. A mintegy 3000 plakátból válogatott gyűjtemény azonban hézagos, hiszen több történelmileg fontos korszak anyaga hiányzik belőle. Mégis érdekes és tanulságos a sokféle, néha furcsaságával, máskor művészi értékével vagy figyelemre méltó témájával ... feltűnő túlnyomó többsége nyomdai termék. Néhány egyedi darab bajai művészek (Ifj. Éber Sándor, Miskolczy Ferenc) alkotása.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.) 

Az Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb múzeumfejlesztési projektjét ismertető tárlaton a helyreállított barokk homlokzat mögött létrejött a Humboldt-Fórum kerül bemutatásra. Ez a tervek szerint a tudás, a találkozás és a véleménycsere újszerű központja lesz, amely egyesíti majd a Berlini Állami Múzeumok, a Porosz Kulturális Örökség Európán kívüli művészetet és kultúrát bemutató világhírű gyűjteményeit a Humboldt Egyetem és a Berlini Központi és Tartományi Könyvtár válogatott osztályainak tudománytörténeti gyűjteményeivel, együttesen tárva a közönség elé az Afrikából, Ázsiából, Amerikából és Óceániából származó emlékeket. A vándorkiállítás a projekt tartalmi igényéről és építési-építészeti jelentőségéről nyújt tájékoztatást.

 

Budapest, BTM (Budavári Palota E épület)  

A Magyar Régész Szövetség és a múzeumi intézményrendszert eddig összefogó Megyei Múzeumok Igazgatóságainak Szövetsége által rendezett kiállításon az elmúlt 15 év – elsősorban a nagyberuházásokhoz kapcsolódó – régészetének legjelentősebb leleteit mutatják be, hangsúlyozva, hogy Magyarország múltjának tárgyi emlékei társadalmunk közös öröksége.  A leletek a Kárpát-medence első telepesei korától egészen a török hódoltság idejéig, nagy részben a civil összefogás segítségével megmentett tárgyak közül kerültek ki. A meglehetősen rövid idő alatt szervezett kiállítás a szakemberek elkötelezettségét is mutatja, akik nem csak megmenteni szeretnék kulturális értékeinket, de bemutatásukat, és az ismeretterjesztést is fontosnak tartják.

 

Váci Értéktár / Közérdekű Muzeális Gyűjtemény (Köztársaság út 9.)   

Hincz Gyulát (-1986) művészeti pályáján a gyermekek számára készült rajzok, sokszorosított grafikák, könyvillusztrációk, festmények, kisplasztikák és épületdíszítések is jól megférnek egymás mellett. Budapesti tanulmányai után Berlinben, Rómában, Párizsban ismerkedett a modern művészeti irányzatokkal, majd a háborút követően az Iparművészeti Főiskola és a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, munkásságát Kossuth- és Munkácsy-díjjal ismerték el. Hincz Gyula 1980-ban ajánlotta fel alkotásait Vác városának. Életművéből a grafikák (2010) és könyvillusztrációk után (2011) az erdélyi olajfestmények és guache technikájú grafikák következnek. A festmények az 1941-43 között készültek. A sorozat eddig a szakma előtt is ismeretlen volt, halála után, műterméből került a gyűjteménybe. A grafikákat 1943-ban a Tamás Galériában mutatta be, és a rendszerváltás óta több kiállításon és aukción is szerepeltek. A tárlatot Wass Albert-illusztrációinak reprodukciói egészítik ki.

 

Győr, Városi Művészeti Múzeum / Váczy Péter Gyűjtemény (Nefelejcs köz 3.) 

A főként szita- és mélynyomással készült sorozatokban jelszerű, általában fekete-fehér, esetleg egy kiegészítő színnel alkotott grafikák vagy művészi könyvek az emberi civilizáció különböző korszakait jelenítik meg, az egyes jelenségek megjelenési formáinak változását szemléltetik a pattintott kőtől a DVD-ig, az internet folyamatos világáig. a játékos, mégis humoros művek folyamatot szemléltetnek, egyre szélesedő variációhalmazt mutatnak. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végyett művész urbanisztikai képzettsége rajtuk keresztül mutatkozik meg.

 

Nagyatád, Városi Múzeum (Széchenyi tér 2.) 

A tárlaton számítógépes játékok különböző megjelenési formái láthatók, és olyan a tapasztalatokat mutatnák be, melyek általuk eredményezett életmódbeli és szemléleti változásokat tükröznek.

 

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár (Budavári Palota F épület)  

Az író és politikus Bánffy Miklós (1873-1950) a XX. századi Erdély kultúrtörténetének főszereplője és Magyarország "riportere" volt az 1. Nemzetközi Gazdasági Konferencián Genovában (1922). Fontos diplomáciai tevékenysége mellett sem maradt azonban el művészi alkotó munkája – tanúskodnak erről karikatúrái. A tárlaton ezek mellett a Könyvtárban őrzött könyvillusztrációi is láthatók.

 

Budapest, MMKM Öntödei Múzeuma (Bem József u. 20)  

Az Öntödei Múzeum felkérésére összeállított fotókiállítás a Víziváros mindennapjait eleveníti fel az itt élő emberekről és környezetükről készült felvételekkel. Nyers és pózoktól mentes képek, melyek megőrizték a közeg és az abba belépő ember pillanatnyi viszonyának természetességét. A fiatal művész 4 éve állít ki, és autodidakta módon kezdett fényképezni. Kiállítása az Öntödei Múzeum vízivárosi alkotókat bemutató sorozatának része.

 

Tata, Kúny Domokos Múzeum (Alkotmány u. 1.) 

A Múzeum néprajzi anyagából összeállított válogatásban főként 19. századi japán emlékeket válogattak össze, néhány korábbi darabbal történeti távlatot adva, ill. a jelent hagyományos női és férfi viselettel felöltöztetett bábukon mutatják be. Kiemelkedő jelentőségű a szamuráj páncél. a tárgyi anyag mellett Sipos Zoltán fotóművész modern Japánról készített fotói is láthatók, és megtekinthetők Lévai Ádám képgrafikus nagyméretű tusrajzai. Mindketten nemrég tértek vissza Japánból, ahová művészeti csere program révén jutottak el.

 

Budapest, Műcsarnok (Dózsa Gy. u. 37)  

Magyarósi Éva Láthatatlan rajzok című kiállítása a Mélycsarnokban július 1-ig, az Európai utasok – Kolozsvári képzőművészet az ezredforduló után című csoportos kiállítás a Műcsarnokban július 8-ig, Kelemen Károly Átfestett ikonok című tárlata az Ernst Múzeumban pedig július 15-ig látható.

 

 

 

Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37) 

A táralt a magyar tánc és mozdulatművészet történetét mutatja be a két világháború közötti időszakban, amikor olyan kiemelkedő személyiségek karolták fel és fejlesztették művészi szintre, mint Madzsar Alice, Palasovszky Ödön, Dienes Valéria, Szentpál Olga és Kállai Lili. Tevékenységük más művészeti ágakkal is szorosan összefonódott, és a kortársak számára szemlélet- és életmódvált is hirdetett.

 

 

Szabó József evangélikus püspök hagyatékából nemrégiben a Múzeum gyűjteményébe került egy különleges kollekció, mely Madách Imre és az Ember tragédiájával kapcsolatos kiadványokat, leveleket, művészeti alkotásokat és különböző dokumentumokat tartalmaz. Tavaly kiállítás formájában a nagyközönség számára is hozzáférhetővé vált az Ember tragédiájának harmadszori 150 éves jubileuma alkalmából. A mű ugyanis 1859-ben készült el, a következő évben került Arany Jánoshoz, aki végül az irodalmi társaság pártoló tagjainak szokásos ajándékkönyvként – némi csúszással – 1861 január 13-án adta át. A tárlaton számos különlegesség látható, mint például az első Zichy-féle kiadás Gutenmayer kötéssel, Kass János metszete, melyet ez az egyetlen nyomat őriz, a cserepoveci hadifogolytábor bekötött rendező példánya Németh Imrétől, és még sok más kiadás, valamint levelek, rajzok, szobrok és más műalkotások, vagy Madách kamaszkori verseskötete, a Lantvirágok. A tárlathoz gyermekfoglalkozások is kapcsolódnak, és játékok – a középiskolások számára a facebook oldalon is.

 

A környék történetét az őskortól mutatja be. Ekkoriban a kelta kultúra jelentősége a legkiemelkedőbb a vidéken, melynek tárgyi emlékanyaga számos ásatáson előkerült. A római korban Arrabona katonai erődítmény volt, ahol a műhelyek elsősorban a katonaság igényeinek a kiszolgálására törekedtek. A népvándorlás kori anyagban az avar leletek vezetnek, ami azért is érdekes, mert egyik régebbi felfogás szerint a város neve is az avar „gyűrű” szóból származott. A középkorból a céhes ipar emlékei találhatók megnagy számban, leginkább a török hódoltságot követő időszakból. 1872-ben ugyanis, amikor a céhrendszer megszűnt, a bencés szerzetes tanárok elrendelték az eszközök összegyűjtését. Különlegesség ebből az időből egy 1602-es mesterremek, „papucs kapcástúl”, vagyis egy bokacsizma. A várvédő katonaság kiszolgálására sok mester külhonból ide települt, ezért sok a német ajkú kézművestől származó emlék is. A reformkori felvirágzás a gabonakereskedelemnek köszönhető, mint a kiállított dokumentumok is szemléltetik. Az oktatás magas színvonaláról pedig a bencés iskola gondoskodott. Olyan nevezetes személyek kerültek így ki a városból, mint Czuczor Gergely, Jedlik Ányos vagy Xantusz János. A 20. századból látható a polgári élet számos részlete, mint a szatócsbolt, cipész műhely, italmérés, a csendőr és rendőr, ill. háborúkat idéző katonaruhák, fegyverek, és kapcsolódó fotódokumentáció.

 

Két évvel ezelőtt nyílt meg itt az új kiállítás, mely a 2. világháború győri vonatkozásait mutatja be. A tárlaton központi szerepet tölt be az 1943. április 14-én a város felett ledobott bomba, mely a vagongyáron kívül Révfalu városrészt is lebombázta. A károkat Dobos Vilmos fényképész dokumentálta. A hivatalos képek nemrég kerültek a múzeum birtokába, és így a látogatók is tanulmányozhatják.

 

Az 1537-ben, a törökök ellen épített vár egykori kazamatájában berendezett kiállításon török, és főképp római kori feliratos kőemlékeket láthat az ide látogató. Az utóbbi korszakból elsősorban mérföldköveket, sírköveket és szarkofágokat mutatnak be. Magát a várat 1809-ben Napóleon seregei robbantották fel, megmaradt bástyáit pedig hosszas mérlegelés után a város bontotta le 1822-ben.

 

A műgyűjtő 20. századi művészeti alkotásokból álló anyagát adományozta a városnak, így itt magyar és emigrált magyar művészek alkotásai láthatók. Az épület tetőterében pedig egzotikus kiállítás található. Ezen a „padlás varázslaton” afrikai, távol-keleti, óceániai és ausztrál bennszülött alkotások és használati tárgyak vannak kiállítva, melyek jobb megértését múzeumpedagógiai foglalkozások is segítik.

 

A fazekas műhelyből cserépkályha műhellyé átalakított épületben egykor a cserépkályhás Fuhrmann család lakott. Fruhmann Antal végrendeletében a városra hagyta, így került a benne őrzött régi cserépkályha gyűjteménnyel a múzeumhoz. Az utóbbi időben értékes gipszminta gyűjteménnyel bővült a kiállítás. A tárgyak mellett elhelyezett dokumentáció kitér a győri cserépkályhás családokra is, mint a Mágnerek, Dachauerek, Magyaryak és persze a Fruhmannok. A gyermekek számára változatos kerámiafoglalkozásokat szervez itt a múzeum és reméli, hogy a szakmai közönség is sokat profitál belőle.

 

 

Ez az ország legrégebbi vidéki múzeuma jogelődje révén, melyet Rómer Flóris, a magyar régészet „atyjának” a gyűjteményéből emeltek 1859-ben múzeumi rangra. Ő elsősorban a római kori érmekre és feliratos kőemlékekre helyezte a hangsúlyt, de az azóta jelentően kibővült múzeumi anyag a város és környékének a történetét az őskortól napjainkig felöleli, sőt külföldről is komoly néprajzi anyaggal rendelkezik.

A múzeum több kiállítóhelyen mutatja be gyűjteményeit. Központi épülete az egykori apát rezidenciája. Dísztermének mennyezetét Saller István freskója ékesíti 1756-ból. Ebben a környezetben hangversenyek is elhangzanak. Különleges élményt nyújtanak az Európa Koncertszalon együttessel közösen szervezett múzeumi zenés barangolások, melyek során nemcsak zeneszó kíséri a kiállítás látogatóit, hanem láthatják egy-egy mai műalkotás megszületését is.

A múzeum jó kapcsolatokat ápol az iskolákkal, és a gyermekek számára a hagyományos tárlatvezetések mellett kézműves foglalkozásokat is tart – a cserépkályha gyűjteményben pályázati támogatással 10 részes sorozatot állítottak össze. A győri vár történetének szemléletesebb bemutatása érdekében pedig filmsorozat készült. A „Múzeumok Éjszakáján” idén a „Magyarok a hadak útján” téma a honfoglalás korától a jelen katonai képzéséig nyújtott élményt és interaktív ismertetést.