Thotmesz művészeti műhely: Hafré piramisa

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2013, September 6
Thotmesz Művészeti Műhely / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2013. szeptember 6.
 
 
A műsor témája
Mai téma: Giza, Hafré piramisa
 
hafre_piramis-makett.jpg
Kefrén piramisa és belső szerkezete
hafre_mellekkamra.jpg
Az alsó bejárati folyosóról nyiló kamra
 
hafre_piramistemplom.jpg
A piramistemplom maradványai
 
hafre_sirkamra.jpg
A sirkamra a szarkofággal és a kanopuszedények számára vágott üreggel 
 
hafre_rekonstrukcio.jpg
Kefrén piramis-együttese (Uvo Hölscher rekonstrukciója)
 
 
hafre_mellekpiramis.jpg
A mellékpiramis alapja és a piramismag maradék kőtömbjei
hafre_piramistemplom-alaprajz.jpg
Kefrén piramis-templomának alaprajza
a) – feljáróút
b) - feltételezett szoborfülkék
c) – előcsarnokok
d) - nyitott udvar
e) - az „öt szoborfülke”
f) – tárolóhelyiségek
g) – áldozókápolna
h) - kijárat a piramishoz
 
hafre_volgytemplom-alaprajz.jpg
a)– bejárati szfinxek
b) – előkamrák
c)cachette (rejtekhely)
d) – előcsarnok
e – T alakú terem
f) – folyosó a feljáróúthoz
g) – lépcső a tetőre
h) – „őr pihenőhelye”
i) – kétszintes kamrák
j) – felvonulási utak
k) – alagutak
l) – Szfinx-templom
Kefrén völgy-templomának alaprajza 
 hafre_szfinxtemplom-alaprajz.jpg 
A Szfinx-templom alaprajza 
     
 Kefrén / Hafré Piramisa
Piramis-körzet neve: xa=f-Ra wr Kefrén nagy
Sz: 215,25 x 215,25 m, M: 143,5 m, oldalak dőlésszöge: 53o 10’
Helye: Giza, középső nagy piramis  
 
A piramis az előző uralkodók alatt kialakított sémát követte, oldalain kicsit nagyobb dőlésszöggel, szabályos piramis formában. Feltehetően az építkezés legelején bekövetkezett módosításnak köszönhető, hogy két bejárat épült – a talajszinten, ill. kb. 12 m-rel magasabban. A talajszintről induló lejtős folyosójából egy kis nyeregtetős kamra nyílik nem sokkal a bejárat után, mely elképzelhető, hogy szerdáb szerepet töltött be. A két bejárat folyosója a felépítményben összefut, és egyenesen a sírkamrába vezet, mely a folyosóra merőlegesen helyezkedik el. Ebben találta meg Belzoni 1818. március 2.-án a vörös gránit szarkofág kettétört fedelét, és alsó részében csontokat, melyekről később kiderült, hogy bikacsontok – a londoni közönség nagy derűjére. A sírkamrában találtak egy kanopuszláda számára kialakított üreget is, az elsőt a királyi temetkezések sorában.
 
A piramis építésekor a talaj lejtését kváderkövekkel kiegyenlítve hozták létre a vízszintes alapot, melyre felfelé haladva egyre kisebb méretű kövekkel építették meg a fennsík középső piramisát. Mivel itt a talaj 10 m-rel magasabban fekszik, látszólag Hufu piramisa fölé magasodik, pedig eredeti magasságában is (3 m-rel) kevesebb annál. Burkolóköveit turai mészkő alkotta, ám az alsó sávban asszuáni gránit haladt körbe. Ezek annak idején eltakarták a magot, melyben egyenetlenül, gyakran résekkel, kötőanyag nélkül halmozták fel a köveket. Csak a felső harmadban található egy nagyjából vízszintesen kialakított sáv, egyébként a kőtömbök magasságánál sem törekedtek egységre. A külső burkolóköveknél viszont vízszintesen, lapjukra állítva helyezték el azokat, ami a későbbi kitermelésüket jelentősen megkönnyitette.
 
A piramis déli oldalán a szokásosnál kisebb méretű kísérő piramist építettek, melynek köveit gyakorlatilag teljesen elhordták. A sziklaalapban azonban megmaradt mindkét bejárata, és Ahmed Youssef a belső kamrában azonos méretű, megmunkált fadarabokat talált, melyeket rituálisan szétdarabolt bútor részeiként értelmezett. A rekonstrukció során egy „istensátor” (sH nTr) formája bontakozott ki, melybe a szobrokat behelyezve, szántalpain a kívánt helyre lehetett szállítani. Kortárs ábrázolása III. Mereszanh sírjában látható is.
 
A piramis keleti oldalán a szokásnak megfelelően halotti templom épült. Két oldalán 2-2 hajóárkot alakítottak ki. További hajó formájú gödröt találtak még a piramis oldalával párhuzamosan, Dél felé tájolva, míg az átellenes északi oldalon egy gödröt, melyről feltételezhető, hogy egy félbehagyott, 6. hajóárok maradványa. Felfedezésekor már mindegyik üreg üres volt.
 
A piramistemplom szintén mészkőből épült, de belül gránittal burkolták – feltehetően befejezetlenségnek köszönhető a külső gránitburkolat hiánya. Az előtér után egy széles, pilléres udvar nyílik, melyben egykor a fáraó 52, mennyezetig érő szobra áll a falak és a pillérek mellett. A falakat egyes nyomok alapján, legalábbis bizonyos helyeken, feltehetően domborművek díszítették. Ebből a helyiségből lehetett a piramist övező járdára kilépni. A templom hátsó egységében a halotti kultusz szertartásaihoz szükséges kellékeket tároló öt raktárhelyiség, és az öt szoborfülke kapott helyet. Ez utóbbiban az alsó-egyiptomi, felső-egyiptomi és kettős koronás király szobra mellett Háthor istennő és Ré Napisten szobrát helyezték el.
 
A piramistemplomot a völgytemplommal egy feljáró köti össze, mely a szokástól eltérően ferdén fut lefelé. Padlózata éppúgy alabástrom volt, mint a templomoké, és falait gránit burkolattal díszítették a belső oldalakon. A mészkövek vizsgálatakor megállapították, hogy azok a gizai Szfinx mell alatti részével egyeznek, tehát ezek kitermelésével alakították a Szfinx alapját. A templom belső udvarán a falak mentén itt is óriási szobrok álltak: a talapzatok alapján a fáraó 24 óriásszobra, melyeket egyes feltételezések szerint a nap óráihoz rendeltek. A templom tetején kis udvart alakítottak ki, melyből az alatta levő helyiségekbe lejárat vezetett. A völgytemplomba a folyó felől két bejáraton keresztül is be lehetett lépni. Mindkettő előtt talapzatra helyezett, 7 m hosszú szfinx szobor-pár magasodott. Ezek egy kikötőre néztek, mely a Szfinx-templommal közös csatorna vagy tó oldalán helyezkedett el.
 
A völgytemplom mellett egy szfinxtemplom is emelkedik, vele egy vonalban, a 2,5 méterrrel fölötte, a feljáró mellett magasodó Szfinx tiszteletére, akit az Újbirodalom idejétől Hóremakhet (Hr m Axt ,”a horizonton levő Hórusz”, görögösen Harmakhisz) néven tiszteltek, és számos sztélével, áldozóhellyel és szentéllyel építettek körbe. A templom neve a 18. dinasztia korában „A kiválasztott” (stpt) volt. Különleges a templom szerkezetében a kettős szimmetriatengely, és az egymással szemben elhelyezett két szentély. Mivel a templom elhelyezése, mérete, szerkezete és stílusa is a Hafré templomaihoz hasonló, a piramis-együttes részeként építették.
 
A piramis-együttest legalább 3 oldalról körítőfal határolta. Keleti oldalának egyelőre nem akadtak a nyomára. Nem messze tőle, a Ny-i oldalon fésűs elrendezésű, hosszú épület nyomaira bukkantak, ami Zahi Hawass és Mark Lehner 1995-ben indult ásatása alapján a szakrális tárgyak előállítására és tárolására szolgáló műhely lehetett. A munkások és a kultuszszemélyzet lakhelyéül szolgáló piramisváros a Varjúfalon túl épült. Ennek területéről pékség, sörfőzde és halfeldolgozó helyeket tártak fel.
 
 
 
Szerkesztő, műsorvezető:
dr. Győry Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza